A szónoki beszéd három alapvető típusa · Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma · Kosztolányi Dezső: Édes Anna · A tömegkommunikáció jellemzői és hatása · A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói · Herczeg Ferenc: Az élet kapuja · A magánhangzótörvények · Áprily Lajos költészete
Headstart // Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

40 lecke
300 forrás
1595 kiemelés

Gyakorlás

Ismétlés a tudás anyja.

Gyakorlás megnyitása

Gyors nyitás

Belépési pontok a fontosabb leckékhez.

1.1
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

A kommunikáció az emberi együttélés egyik legalapvetőbb feltétele. A szó latin eredetű, jelentése a közléshez, megosztáshoz kapcsolódik. Nyelvtani értelemben kommunikációnak nevezz…

7 szakasz
8 forrás
1.7
A nyelv, mint jelrendszer

A nyelv megértéséhez először azt kell tisztázni, mit nevezünk jelnek. Jelnek tekintünk minden olyan érzékelhető dolgot, amely önmagán túl valami másra utal. A jel lehet hang, kép,…

9 szakasz
4 forrás
1.9
A magánhangzótörvények

A magyar nyelv hangrendszerében a beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk: magánhangzókra és mássalhangzókra. A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadálytalanul h…

7 szakasz
7 forrás
1.10
A szóelemek (a morfémák)

A morféma, magyarul szóelem, a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egysége. Ez azt jelenti, hogy olyan nyelvi elem, amely már hordoz valamilyen jelentést, de további kisebb, jelentése…

8 szakasz
4 forrás
1.11
Az egyszerű mondat elemzése, a mondatrészek

Az egyszerű mondat elemzése azért fontos nyelvtani téma, mert ezen keresztül látható igazán, hogyan működik a nyelv rendszere a gyakorlatban. A mondat nem pusztán egymás után tett…

9 szakasz
14 forrás
1.12
A magyar helyesírás rendszerszerűsége

A magyar helyesírás nem véletlenszerű szabályok gyűjteménye, hanem rendszerszerűen működő írásmód. Feladata, hogy az írott szöveg pontosan, egyértelműen és a közösség számára egysé…

10 szakasz
6 forrás

Rendezés

Válthatsz a fejezetes, prioritásos és szóbeli tematika szerinti nézet között.

Nyelvtan

20 lecke ebben a csoportban

1.1

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

A kommunikáció az emberi együttélés egyik legalapvetőbb feltétele. A szó latin eredetű, jelentése a közléshez, megosztáshoz kapcsolódik. Nyelvtani értelemben kommunikációnak nevezz…

7 szakasz
8 forrás
1.2

A tömegkommunikáció jellemzői és hatása

A tömegkommunikáció a kommunikáció egyik sajátos formája: olyan közvetett közlésfolyamat, amelyben az üzenet nagy létszámú, széles befogadóréteghez jut el valamilyen technikai eszk…

8 szakasz
5 forrás
1.3

Az emberi kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

Az emberi kommunikáció nemcsak szavakból áll. Amikor beszélünk, a mondataink mellett folyamatosan jeleket küldünk a testünkkel, az arcunkkal, a tekintetünkkel, a hanghordozásunkkal…

11 szakasz
3 forrás
1.4

A tény- és a véleményközlő sajtóműfajok

A sajtóműfajok a tömegkommunikáció fontos formái, mert a közvéleményt érdeklő eseményeket, problémákat és véleményeket közvetítik a nyilvánosság felé. A sajtó hagyományosan nyomtat…

8 szakasz
8 forrás
1.5

A magyar nyelv kézírásos nyelvemlékei

A magyar nyelv történetét nemcsak elméleti úton, hanem fennmaradt írásos emlékek alapján is vizsgáljuk. Ezeket nyelvemlékeknek nevezzük. A nyelvemlékek azért különösen fontosak, me…

8 szakasz
7 forrás
1.6

A nyelvújítás lényege és jelentősége

A nyelvújítás a magyar nyelv történetének egyik legfontosabb tudatos átalakító folyamata volt. Lényege, hogy a 18. század végén és a 19. század elején írók, tudósok, nyelvészek és…

7 szakasz
8 forrás
1.7

A nyelv, mint jelrendszer

A nyelv megértéséhez először azt kell tisztázni, mit nevezünk jelnek. Jelnek tekintünk minden olyan érzékelhető dolgot, amely önmagán túl valami másra utal. A jel lehet hang, kép,…

9 szakasz
4 forrás
1.8

Anyanyelvünk rétegződése: köznyelv, a csoportnyelvek, rétegnyelvek

Anyanyelvünk, a magyar nyelv nem minden helyzetben, nem minden beszélőnél és nem minden közösségben ugyanúgy jelenik meg. Másként beszélünk otthon, az iskolában, hivatalos ügyintéz…

11 szakasz
6 forrás
1.9

A magánhangzótörvények

A magyar nyelv hangrendszerében a beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk: magánhangzókra és mássalhangzókra. A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadálytalanul h…

7 szakasz
7 forrás
1.10

A szóelemek (a morfémák)

A morféma, magyarul szóelem, a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egysége. Ez azt jelenti, hogy olyan nyelvi elem, amely már hordoz valamilyen jelentést, de további kisebb, jelentése…

8 szakasz
4 forrás
1.11

Az egyszerű mondat elemzése, a mondatrészek

Az egyszerű mondat elemzése azért fontos nyelvtani téma, mert ezen keresztül látható igazán, hogyan működik a nyelv rendszere a gyakorlatban. A mondat nem pusztán egymás után tett…

9 szakasz
14 forrás
1.12

A magyar helyesírás rendszerszerűsége

A magyar helyesírás nem véletlenszerű szabályok gyűjteménye, hanem rendszerszerűen működő írásmód. Feladata, hogy az írott szöveg pontosan, egyértelműen és a közösség számára egysé…

10 szakasz
6 forrás
1.13

A szövegtípusok

A szöveg a nyelvi kommunikáció alapegysége. Olyan nyelvi vagy nyelvi és nem nyelvi elemekből álló közlés, amely a kommunikáció résztvevői között üzenetként működik. Szöveg lehet eg…

9 szakasz
6 forrás
1.14

Az intertextualitás, szövegköztiség típusai

Az intertextualitás, más néven szövegköztiség, azt jelenti, hogy a szövegek nem elszigetelten léteznek, hanem kapcsolatba lépnek más szövegekkel. Egy új szöveg felidézhet, idézhet,…

12 szakasz
10 forrás
1.15

A szónoki beszéd három alapvető típusa

A szónoki beszéd a nyilvános megszólalás egyik legfontosabb formája. Lényege, hogy a beszélő nem pusztán információt közöl, hanem hatást akar gyakorolni a hallgatóságra: meg akarja…

7 szakasz
9 forrás
1.16

Az érvek fajtái

Az érv olyan gondolati egység, amellyel egy állítást, véleményt vagy döntést alátámasztunk. Az érvelés célja nem pusztán az, hogy valamit kijelentsünk, hanem az, hogy a hallgatót v…

10 szakasz
3 forrás
1.17

Szóképek a köznyelvi és szépirodalmi szövegekben

A szóképek a stilisztika legfontosabb jelentésbeli kifejezőeszközei közé tartoznak. Lényegük, hogy a szavak nem csupán közvetlen, szótári jelentésükben szerepelnek, hanem valamilye…

10 szakasz
10 forrás
1.18

A hivatalos stílus jellemzői

A hivatalos stílus a közéleti, jogi, közigazgatási és intézményi kommunikáció egyik legfontosabb stílusrétege. Olyan helyzetekben használjuk, amikor nem magánemberként, kötetlenül…

8 szakasz
3 forrás
1.19

Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban

A szavak vizsgálatakor mindig két oldalt kell megkülönböztetnünk: a hangalakot és a jelentést. A hangalak az a hangsor vagy írott forma, amelyet kimondunk vagy leírunk, a jelentés…

9 szakasz
6 forrás
1.20

A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai és az új digitális nyelv

A digitális kommunikáció a 21. századi nyelvhasználat egyik legfontosabb területe. Ide tartozik minden olyan közlésforma, amely digitális eszközökön és online felületeken keresztül…

8 szakasz
5 forrás

Irodalom

20 lecke ebben a csoportban

2.1

Ady Endre Új versek című kötete

Ady Endre Új versek című kötete 1906-ban jelent meg, és a magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb fordulópontjának tekinthető. Bár Adynak korábban is volt két verseskötete, a Ve…

11 szakasz
14 forrás
2.2

Arany János: Toldi estéje

Arany János a magyar romantika és a 19. századi magyar epika egyik legnagyobb alkotója. Életművének egyik központi része a Toldi-trilógia, amely Toldi Miklós alakján keresztül nemc…

9 szakasz
3 forrás
2.3

Babits Mihály: Jónás könyve

Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, Ady Endre és Kosztolányi Dezső mellett a klasszikus modern magyar irodalom meghatározó alakja. Költészetére eg…

7 szakasz
12 forrás
2.4

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Herczeg Ferenc a 20. század első felének sokoldalú magyar írója: regényíróként, drámaíróként, publicistaként és szerkesztőként is jelentős szerepet játszott. Műveiben gyakran jelen…

10 szakasz
16 forrás
2.5

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór a magyar romantikus próza egyik legnagyobb alakja. Életművében a kalandos történetvezetés, a fordulatos cselekmény, az eszményített hősök, a jó és rossz erkölcsi szembená…

8 szakasz
8 forrás
2.6

A nőalakok szerepe és ábrázolása József Attila költészetében

József Attila költészetében a nőalakok nem egyszerűen életrajzi szereplők, hanem a lírai én önértelmezésének legfontosabb alakzatai. Az anya, a szerető és a múzsa alakja mindig töb…

7 szakasz
9 forrás
2.7

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső a Nyugat első nemzedékének egyik legfontosabb alkotója. Költőként, novellistaként, regényíróként és esszéistaként is jelentős életművet hozott létre. Prózájában k…

8 szakasz
4 forrás
2.8

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

Mikszáth Kálmán a 19. század második felének egyik legfontosabb magyar prózaírója. Művészetében egyszerre van jelen a romantikából örökölt különösség, a népi elbeszélői hagyomány,…

11 szakasz
11 forrás
2.9

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

Petőfi Sándor költészete rendkívül sokszínű: népies helyzetdalok, családi versek, szerelmi líra, tájleíró költemények, vígeposz és politikai versek egyaránt tartoznak az életművéhe…

8 szakasz
7 forrás
2.10

Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály költészetében

Vörösmarty Mihály a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Költészete a reformkor nemzeti törekvéseivel, a szabadság és haladás eszméivel, majd az 1848–49-es forradalom és szaba…

7 szakasz
5 forrás
2.11

Reneszánsz értékszemlélet Balassi Bálint költeményeiben

Balassi Bálint a magyar nyelvű líra első igazán nagy, európai rangú alkotója. Költészete a 16. század második felének világához kapcsolódik: ez a magyar reformáció, a török háborúk…

8 szakasz
16 forrás
2.12

Háború és idill megjelenítése Radnóti Miklós lírájában

Radnóti Miklós lírájának egyik legfontosabb feszültsége a háborús pusztulás és az idill utáni vágy ellentéte. Költészetében a világ egyre fenyegetőbbé válik: a fasizmus, a zsidóüld…

9 szakasz
9 forrás
2.13

Tóth Árpád impresszionista lírája

Tóth Árpád a Nyugat első nemzedékének egyik legfinomabb hangú lírikusa, műfordítója és esszéistája. Költészetét elsősorban az impresszionista látásmód, az elégikus hangnem, a szomo…

8 szakasz
9 forrás
2.14

Áprily Lajos költészete

Áprily Lajos a 20. századi magyar líra egyik különösen tiszta hangú, klasszicizáló fegyelmű költője. Eredeti neve Jékely Lajos János, Brassóban született 1887-ben, gyermekkorának m…

7 szakasz
10 forrás
2.15

Tóth Krisztina: Vonalkód című novelláskötete

Tóth Krisztina Vonalkód című kötete a kortárs magyar próza egyik fontos novelláskötete. A mű különösen alkalmas érettségi tételnek, mert egyszerre mutatja meg a mai novella jellegz…

10 szakasz
2 forrás
2.16

Puskin: Anyegin

Alekszandr Szergejevics Puskin az orosz romantika egyik legnagyobb alakja, ugyanakkor életműve már a későbbi orosz realizmus felé is utat nyit. Fő műve a Jevgenyij Anyegin, amelyet…

9 szakasz
7 forrás
2.17

Franz Kafka: Az átváltozás

Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése a 20. századi világirodalom egyik legismertebb modern prózai alkotása. Kafka német nyelvű, prágai zsidó író volt, aki hivatalnokként dolg…

7 szakasz
9 forrás
2.18

William Shakespeare: Rómeó és Júlia

Shakespeare művészetét az Erzsébet-kori Anglia kulturális és történelmi környezete határozza meg. I. Erzsébet uralkodása alatt Anglia gazdaságilag és politikailag megerősödött, a v…

8 szakasz
8 forrás
2.19

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar romantika egyik legfontosabb alkotása, ugyanakkor már túl is mutat a romantikán: nagy filozófiai kérdéseket vet fel az emberi lét…

10 szakasz
7 forrás
2.20

Isten hozta, őrnagy úr! – Örkény István Tóték című kisregényének filmadaptációja

Örkény István a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb groteszk alkotója. Műveiben a hétköznapi élet látszólag egyszerű helyzetei mögött gyakran abszurd, félelmetes vagy tö…

9 szakasz
2 forrás