Szereplő-mű-szerző-műfaj azonosítása · Középkori és reneszánsz irodalom · Irodalmi dominó · Műfaj- és verstani fogalmak · A mondattan és szövegtan (Grammatika II.) · Alkalmazott nyelvhasználat · Korstílusok és stílusirányzatok · Következtetés, értelmezés, ellentmondás-keresés

Headstart // Magyar

Magyar

27 lecke

417 forrás

2172 kiemelés

Gyakorlás

Ismétlés a tudás anyja.

Gyakorlás megnyitása

Gyors nyitás

Belépési pontok a fontosabb leckékhez.

Szereplő-mű-szerző-műfaj azonosítása

Ez a tétel az irodalmi feladatlap egyik leggyakoribb műismereti alapja: egy szereplőnévből, jellemzésből, idézett helyzetből vagy eseménymozzanatból kell felismerni a művet, a szer…

Korstílusok és stílusirányzatok

Az irodalmi feladatlapon a korstílusok és stílusirányzatok felismerése alapfeladat: kulcsszavak, műfajok, szerzők, műcímek és stílusjegyek alapján kell azonosítani egy korszakot va…

Memoriterek

Anakreón: Gyűlölöm azt… Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,\ háborut emleget és lélekölő viadalt.\ S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák\ szép adomá…

Novellaelemzés: Örkény István groteszk prózája

Alaptézis: Örkény István groteszk prózájában a hétköznapi helyzetek mögött hirtelen létkérdések nyílnak meg. A *Meddig él egy fa?* című novella különösen jó példa erre: első pillan…

Témakifejtő esszé: Irodalom és történelem

A témakifejtő esszé lényege, hogy ne egyetlen művet elemezz részletesen, hanem egy irodalmi problémát járj körül több mű példáján keresztül. Ennél a tételnél a központi kérdés: Hog…

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor a magyar romantika egyik legfontosabb alkotója, a magyar líra nyelvi és szemléleti megújítója. Életműve rövid idő alatt rendkívül sokféle műfajt és szerepet teremtett…

Rendezés

Válthatsz a fejezetes, prioritásos és szóbeli tematika szerinti nézet között.

1. fejezet

7 lecke ebben a csoportban

Szövegértési stratégiák

A középszintű magyarérettségi első részében a vizsgázó 90 perc alatt oldja meg a 40 pontos szövegértési-nyelvi feladatsort és a 20 pontos irodalmi feladatlapot. A szövegértési rész…

Adatkeresés, konkrét információ visszakeresése

Az adatkeresés a szövegértési feladatsor egyik legalapvetőbb művelete: a feladat nem hosszú magyarázatot vár, hanem egy pontosan visszakereshető információt a bázisszövegből. Az al…

Következtetés, értelmezés, ellentmondás-keresés

A következtetés, értelmezés, ellentmondás-keresés típusú szövegértési feladatban nem elég kimásolni egy mondatot a szövegből. A feladat lényege, hogy a vizsgázó összekapcsolja az a…

Táblázat- és adatelemzés

A táblázat- és adatelemzés célja, hogy nem összefüggő szövegből — például táblázatból, diagramról, statisztikából — pontos információkat olvass ki. Az érettségin a szövegértési-nye…

Alkalmazott nyelvhasználat

Az alkalmazott nyelvhasználat lényege, hogy nemcsak „tudod” a nyelvtani szabályokat, hanem helyesen használod őket konkrét kommunikációs helyzetekben: hivatalos levélben, érvelésbe…

A szó- és szószerkezeti szint (Grammatika I.)

A tétel lényege, hogy felismerd és elemezni tudd a magyar nyelv szó- és szószerkezeti szintjét. A nyelv rendszerként működik: elemekből és szabályokból épül fel. A szó- és szószerk…

A mondattan és szövegtan (Grammatika II.)

A 7. tétel középpontjában az áll, hogy a mondatokat nem elszigetelten, hanem szövegben kell értelmezni. A mondattan a mondatok szerkezetét, fajtáit, tagmondatait és mondatrészeit v…

2. fejezet

7 lecke ebben a csoportban

Hibás információ javítása

A hibás információ javítása az irodalmi feladatlap egyik legtipikusabb „adatpontossági” feladata. Nem esszét vár, hanem azt, hogy felismerd: melyik szó, név, évszázad, műfaj, korsz…

Szereplő-mű-szerző-műfaj azonosítása

Ez a tétel az irodalmi feladatlap egyik leggyakoribb műismereti alapja: egy szereplőnévből, jellemzésből, idézett helyzetből vagy eseménymozzanatból kell felismerni a művet, a szer…

Korstílusok és stílusirányzatok

Az irodalmi feladatlapon a korstílusok és stílusirányzatok felismerése alapfeladat: kulcsszavak, műfajok, szerzők, műcímek és stílusjegyek alapján kell azonosítani egy korszakot va…

Memoriterek

Anakreón: Gyűlölöm azt… Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,\ háborut emleget és lélekölő viadalt.\ S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák\ szép adomá…

Műfaj- és verstani fogalmak

Ez a tétel nem egy szerzői életműről, hanem az irodalmi feladatlaphoz szükséges fogalmi hálóról szól. A középszintű irodalmi feladatlapban különösen fontos a műnemi–műfaji tájékozo…

Műismeret: szövegrészlet azonosítása

A műismereti feladat lényege, hogy egy rövid részletből felismerd a művet, a szerzőt, a szereplőt, a jelenetet vagy a mű világát. Az irodalmi feladatlap a középszintű érettségin tö…

Irodalmi dominó

Az irodalmi dominó nem egyetlen szerző életműve, hanem felismerési és kapcsolatteremtési tétel: azt kell gyorsan átlátni, hogy egy szerző melyik műhöz, műfajhoz, korszakhoz, motívu…

3. fejezet

5 lecke ebben a csoportban

Novellaelemzés: Örkény István groteszk prózája

Alaptézis: Örkény István groteszk prózájában a hétköznapi helyzetek mögött hirtelen létkérdések nyílnak meg. A *Meddig él egy fa?* című novella különösen jó példa erre: első pillan…

Műelemzés: Lírai mű értelmezése

A lírai mű értelmezése az érettségi műértelmező szövegalkotásának egyik lehetséges típusa. Középszinten a II. feladatlapban 500–800 szavas dolgozatot kell írni, amely lehet egy ado…

Témakifejtő esszé: Irodalom és történelem

A témakifejtő esszé lényege, hogy ne egyetlen művet elemezz részletesen, hanem egy irodalmi problémát járj körül több mű példáján keresztül. Ennél a tételnél a központi kérdés: Hog…

Témakifejtő esszé: Motívumok korszakokon át

A témakifejtő esszé célja, hogy egy irodalmi jelenséget — itt egy motívum korszakokon átívelő változását — önálló gondolatmenetben, példákkal alátámasztva mutass be. Az érettségin…

Témakifejtő esszé: Műfaji kérdések – a ballada fejlődéstörténete

A témakifejtő esszé célja nem egyetlen mű teljes elemzése, hanem egy irodalmi probléma, műfaji jelenség vagy fejlődéstörténeti folyamat bemutatása több mű alapján. Az érettségin a…

4. fejezet

8 lecke ebben a csoportban

Középkori és reneszánsz irodalom

A középkor történelmi értelemben nagyjából 476-tól 1492-ig tart, de művelődéstörténetileg a reneszánsz már a 14. századtól fokozatosan lezárja. A korszak világképének középpontjába…

Barokk és felvilágosodás

A barokk a reneszánszot követő, Magyarországon kb. a 17. század elejétől az 1770-es évekig tartó korszak és stílusirányzat. A reformációra adott katolikus válasz, a katolikus megúj…

Klasszicizmus és reformkor

A klasszicizmus és reformkor a magyar irodalomban átmeneti, nagyon fontos korszak: a felvilágosodás racionalizmusa, az antik mintakövetés, a nyelvújítás és a nemzeti ébredés kapcso…

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor a magyar romantika egyik legfontosabb alkotója, a magyar líra nyelvi és szemléleti megújítója. Életműve rövid idő alatt rendkívül sokféle műfajt és szerepet teremtett…

Arany János

Arany János (1817–1882) a 19. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alkotója: költő, epikus, balladaköltő, műfordító, tanár, akadémikus és irodalomszervező. Életműve a magyar ro…

Modernizmus: Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila

A magyar modernizmus egyik központi műhelye a Nyugat folyóirat volt, amely 1908-tól 1941-ig működött. A lap az európai modern irodalmi irányzatok — főként a szimbolizmus, impresszi…

20. századi regények és kötelező olvasmányok

A tétel lényege: a 20. századi és érettségi szempontból kiemelt regényes/epikus művek felismerése, szereplők, konfliktusok, műfaji-poétikai jegyek alapján. A három fő tengely: Miks…

Határon túli és 20. századi irodalom

A tétel központi kérdése: hogyan válaszol a magyar irodalom a 20. század történelmi töréseire — világháború, holokauszt, munkaszolgálat, Trianon, kisebbségi sors, emigráció, otthon…