Gazdaság, társadalom, állam (uradalom, hűbériség, rendiség, városok) · Magyar őstörténet és honfoglalás · Párizs környéki békék – Trianon · Egyház és kultúra Európában és Magyarországon · A reformkor · A kommunista diktatúra kiépítése és működése (Rákosi) · Az ipari forradalom első hulláma · A holokauszt Európában és Magyarországon
Headstart // Történelem

Történelem

43 lecke
6586 forrás
6882 kiemelés

Gyakorlás

Ismétlés a tudás anyja.

Gyakorlás megnyitása

Gyors nyitás

Belépési pontok a fontosabb leckékhez.

4.3
A reformkor

A reformkor jelszava „haza és haladás” volt: a nemzeti megújulást és a polgári átalakulást egyszerre akarták elérni. A korszak központi kérdése a magyar államnyelv, a jobbágyfelsza…

7 szakasz
193 forrás
4.4
A forradalom és szabadságharc (1848–49)

1848. március 15-én a márciusi ifjak a 12 pontban foglalták össze követeléseiket; ezek közé tartozott a sajtószabadság, a felelős minisztérium, az évenkénti népképviseleti országgy…

4 szakasz
162 forrás
4.8
A dualizmus kora

A kiegyezés nyomán 1867-ben megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia, vagyis a kétközpontú dualista állam. Magyarország és Ausztria önálló országgyűléssel és felelős kormánnyal ren…

4 szakasz
162 forrás
5.1
Az első világháború

A 20. század elején a nagyhatalmak közötti bizalmatlanságot a gyarmati, gazdasági és katonai rivalizálás mélyítette el. A Balkánon a hanyatló Oszmán Birodalom, az erősödő Szerbia,…

5 szakasz
156 forrás
5.3
Párizs környéki békék – Trianon

A Párizs környéki békék rendszerét nem általános békekongresszus, hanem a győztes hatalmak konferenciája alakította ki. A döntések súlypontja a Legfelsőbb Tanács kezében volt, és a…

6 szakasz
175 forrás
5.4
Állam, ideológia és gazdaság a két vh. között (fasizmus, nácizmus, Szovjetunió)

Olaszországban a háború utáni csalódottság és a gazdasági válság közepette erősödött meg a fasiszta mozgalom. Mussolini feketeingesei a rend védelmezőinek mutatták magukat, majd a…

5 szakasz
149 forrás

Rendezés

Válthatsz a fejezetes, prioritásos és szóbeli tematika szerinti nézet között.

1. fejezet

3 lecke ebben a csoportban

1.1

Politika – Athéni demokrácia, Római köztársaság → egyeduralom, Hun Birodalom

Az ókori politikai berendezkedésekről szóló szóbeli felelet nem három külön adatlista. A központi kérdés az, hogy ki gyakorolja a hatalmat, milyen intézményeken keresztül, és milye…

10 szakasz
120 forrás
1.2

Ókori civilizációk öröksége (építészet, pénz, írás, jog, filozófia)

Az ókori civilizációk örökségét szóbeli feleletben nem érdemes találmánylistaként mondani. A jó felelet azt mutatja meg, hogyan lett a természeti környezetből, gazdaságból és állam…

8 szakasz
110 forrás
1.3

Vallások – zsidó monoteizmus, politeizmus, kereszténység kialakulása

Az ókori vallásokról szóló felelet lényege nem az istennevek felsorolása, hanem a vallási gondolkodás nagy változásának bemutatása: a közösségi rítusokra épülő politeizmustól a zsi…

10 szakasz
126 forrás

2. fejezet

6 lecke ebben a csoportban

2.1

Az iszlám világ

Az iszlámról szóló szóbeli feleletben nem elég az öt pillért felsorolni. A lényeg az, hogy Mohamed vallási tanítása hogyan vált közösségszervező és birodalomépítő erővé. A kiinduló…

12 szakasz
106 forrás
2.2

Gazdaság, társadalom, állam (uradalom, hűbériség, rendiség, városok)

Ez a lecke a középkori Európa működési logikáját adja: a föld birtoklása, a személyes függés, a kiváltság és a termelési forma együtt szervezte a társadalmat. A jó szóbeli felelet…

12 szakasz
120 forrás
2.3

Egyház és kultúra Európában és Magyarországon

Ez a lecke azt mutatja meg, hogy a középkori Európában az egyház nemcsak vallási intézmény, hanem társadalomszervező, politikai, kulturális és műveltségi központ is volt. A jó szób…

16 szakasz
153 forrás
2.4

Magyar őstörténet és honfoglalás

A magyar őstörténet nem egyszerű vándorlási útvonal-memorizálás, mert a honfoglalás előtti korszakból kevés közvetlen írott forrás maradt fenn. Ezért a kutatás több tudományág ered…

8 szakasz
142 forrás
2.5

A keresztény államalapítás és az Árpád-kor

A 10. század végére a magyar elitnek új történelmi helyzettel kellett szembenéznie. A kalandozó hadjáratok lezárultak, a szomszédos keresztény államok megerősödtek, és egy hivatalo…

7 szakasz
154 forrás
2.6

A vegyesházi királyok kora (Anjouk, Hunyadiak, Mátyás)

Az Árpád-ház 1301-es kihalása után Magyarországot a széttagolódás veszélye fenyegette. A tartományurak vagy "kiskirályok", például Csák Máté, Aba Amadé és a Kőszegiek, egész ország…

7 szakasz
172 forrás

3. fejezet

6 lecke ebben a csoportban

3.1

A földrajzi felfedezések és következményeik

A nagy földrajzi felfedezések hátterében egyszerre álltak gazdasági, politikai és technikai okok. Nyugat-Európában nőtt a keleti luxuscikkek, különösen a fűszerek, selymek és nemes…

6 szakasz
136 forrás
3.2

A reformáció és a katolikus megújulás Európában és Magyarországon

A reformáció a 16. század elején nem a semmiből indult. A késő középkori egyházban sokan bírálták a pápai udvar fényűzését, a papság erkölcsi problémáit, az egyházi jövedelmeket és…

6 szakasz
173 forrás
3.3

Törökellenes és rendi küzdelmek

A mohácsi csata (1526) nem önmagában okozta Magyarország szétesését, hanem egy meggyengült államot ért el döntő pillanatban. A Jagelló-kori királyi hatalom pénzügyi és katonai gond…

6 szakasz
176 forrás
3.4

Erdély (etnikai helyzet, fejedelemség)

1541 után Magyarország három részre szakadt: a középső terület török hódoltság lett, nyugaton és északon a Magyar Királyság maradt fenn Habsburg uralkodóval, keleten pedig a János…

6 szakasz
157 forrás
3.5

Magyarország a Habsburg Birodalomban (Rákóczi-szabadságharc)

A Rákóczi-szabadságharc a török kiűzése utáni Habsburg-berendezkedés válságából nőtt ki. A bécsi udvar a felszabadított országot részben meghódított tartományként kezelte, miközben…

8 szakasz
136 forrás
3.6

A felvilágosodás (brit alkotmány, USA, francia forradalom, Mária Terézia)

A felvilágosodás a 17–18. században abból indult ki, hogy a társadalom és az állam működése az ész, a tapasztalat és a természetjog alapján vizsgálható. A korszak gondolkodói nem u…

6 szakasz
159 forrás

4. fejezet

9 lecke ebben a csoportban

4.1

Politikai eszmék (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus)

A 19. század politikai eszméi a francia forradalom, a napóleoni háborúk, a bécsi kongresszus és az iparosodás tapasztalataira válaszoltak. A régi rendet védő nagyhatalmi rendszer a…

6 szakasz
159 forrás
4.2

Az ipari forradalom első hulláma

Az első ipari forradalom Nagy-Britanniában bontakozott ki először, mert több feltétel egyszerre volt jelen. A mezőgazdaság megújulása növelte az élelmiszertermelést, javította a la…

7 szakasz
153 forrás
4.3

A reformkor

A reformkor jelszava „haza és haladás” volt: a nemzeti megújulást és a polgári átalakulást egyszerre akarták elérni. A korszak központi kérdése a magyar államnyelv, a jobbágyfelsza…

7 szakasz
193 forrás
4.4

A forradalom és szabadságharc (1848–49)

1848. március 15-én a márciusi ifjak a 12 pontban foglalták össze követeléseiket; ezek közé tartozott a sajtószabadság, a felelős minisztérium, az évenkénti népképviseleti országgy…

4 szakasz
162 forrás
4.5

Az ipari forradalom második hulláma (Mo.-on is)

A második ipari forradalom a 19. század második felében és a 20. század elején bontakozott ki. Nem egyszerűen több gépet jelentett, hanem azt, hogy a tudományos kutatás-fejlesztés…

5 szakasz
135 forrás
4.6

A szocializmus (marxizmus, munkásmozgalom)

A szocializmus a 19. századi iparosodás társadalmi következményeire adott válaszként erősödött meg. A gyáripar kialakulása növelte a termelést, de a korai ipari társadalomban sok m…

7 szakasz
132 forrás
4.7

Polgári állam, nagyhatalmi törekvések, gyarmatosítás

A polgári állam a rendi világ helyett az alkotmányosságra, a törvény előtti jogegyenlőségre, a népképviseletre és a felelős kormányzatra épült. Ez nem jelentett azonnal teljes demo…

3 szakasz
144 forrás
4.8

A dualizmus kora

A kiegyezés nyomán 1867-ben megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia, vagyis a kétközpontú dualista állam. Magyarország és Ausztria önálló országgyűléssel és felelős kormánnyal ren…

4 szakasz
162 forrás
4.9

A nemzetiségi kérdés Magyarországon

A magyar vezető réteg a nemzetiségi kérdésben az oszthatatlan, egységes magyar politikai nemzet elvét fogadta el. Ez azt jelentette, hogy a nem magyar ajkú lakosságot nem külön pol…

5 szakasz
160 forrás

5. fejezet

10 lecke ebben a csoportban

5.1

Az első világháború

A 20. század elején a nagyhatalmak közötti bizalmatlanságot a gyarmati, gazdasági és katonai rivalizálás mélyítette el. A Balkánon a hanyatló Oszmán Birodalom, az erősödő Szerbia,…

5 szakasz
156 forrás
5.2

Politikai változások a háború után (Tanácsköztársaság, ellenforradalom)

Az 1918. október 31-i forradalom után Károlyi Mihály politikája a békére, a demokratizálásra és a történelmi Magyarország megőrzésére épült. A kormány a wilsoni elvekben bízott, de…

3 szakasz
174 forrás
5.3

Párizs környéki békék – Trianon

A Párizs környéki békék rendszerét nem általános békekongresszus, hanem a győztes hatalmak konferenciája alakította ki. A döntések súlypontja a Legfelsőbb Tanács kezében volt, és a…

6 szakasz
175 forrás
5.4

Állam, ideológia és gazdaság a két vh. között (fasizmus, nácizmus, Szovjetunió)

Olaszországban a háború utáni csalódottság és a gazdasági válság közepette erősödött meg a fasiszta mozgalom. Mussolini feketeingesei a rend védelmezőinek mutatták magukat, majd a…

5 szakasz
149 forrás
5.5

Politika és gazdaság Magyarországon (1920–30-as évek, Bethlen, Gömbös)

Az 1920. március 1-jén kormányzóvá választott Horthy Miklós alatt király nélküli alkotmányos királyság jött létre. A rendszer társadalmi elfogadottságát növelte a Nagyatádi Szabó I…

5 szakasz
127 forrás
5.6

Társadalom és életmód Magyarországon

A két világháború közötti Magyarország társadalma erősen tagolt volt. Az összlakosságon belül a nagybirtokosok és nagypolgárok aránya csak 0,6%, a középosztályé 18,2%, a 10–100 hol…

5 szakasz
142 forrás
5.7

A második világháború

A tengelyhatalmakat Németország, Olaszország és Japán alkotta, velük szemben fokozatosan a Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezette szövetséges tábor került föl…

3 szakasz
126 forrás
5.8

Magyarország a második világháborúban

Az 1941-re lezáruló revíziós lépések – Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, majd Délvidék – rövid távon sikert hoztak, de közben egyre szorosabban Németországhoz kötötték az ország…

3 szakasz
151 forrás
5.9

A holokauszt Európában és Magyarországon

A nemzetiszocialista vezetés a fajelméletből és antiszemitizmusból kiindulva a keleti élettér megszerzését és Európa "megtisztítását" tűzte ki célul az "alsóbbrendűnek" minősített…

5 szakasz
134 forrás
5.10

Magyarország pusztulása (1944–45, deportálások, Budapest ostroma)

Hitler a klessheimi tárgyaláson közölte Horthy Miklóssal, hogy meg fogja szállni Magyarországot. A magyar vezetés a fegyveres ellenállást reménytelennek ítélte, ezért 1944. március…

6 szakasz
130 forrás

6. fejezet

6 lecke ebben a csoportban

6.1

A hidegháború kora (Korea, Kuba, Vietnam stb.)

1945 után a második világháborús szövetség gyorsan felbomlott. A Szovjetunió biztonsági övezetként kezelte Kelet-Közép-Európát, és az általa megszállt országokra fokozatosan rákény…

6 szakasz
193 forrás
6.2

A kétpólusú világ felbomlása (Jugoszlávia, Szovjetunió)

A kétpólusú világ felbomlását nem egyetlen esemény okozta, hanem több válság összeadódása. A Szovjetunió katonailag még szuperhatalom volt, de gazdasága egyre kevésbé tudta finansz…

8 szakasz
189 forrás
6.3

A kommunista diktatúra kiépítése és működése (Rákosi)

A kommunista hatalomátvétel nem egyetlen fordulat volt, hanem szovjet katonai jelenlétre, a SZEB politikai nyomására, a rendőrségi-belügyi pozíciók megszerzésére és a demokratikus…

5 szakasz
213 forrás
6.4

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A sztálini diktatúra magyarországi válságát a szovjet politikai fordulat gyorsította fel: Hruscsov titkos beszéde megrendítette Sztálin és magyar hívei tekintélyét, ezért a hazai r…

5 szakasz
198 forrás
6.5

A kádári diktatúra

1956. november 7-én Kádár János megérkezett Budapestre, de a tényleges hatalmat kezdetben a szovjet hadsereg gyakorolta. A társadalom többsége elutasította az új rezsimet, az ellen…

5 szakasz
197 forrás
6.6

A rendszerváltoztatás Magyarországon

A rendszer válsága a nyolcvanas évek végére nyilvánvalóvá vált: a gazdasági romlás, az életszínvonal hanyatlása és a közvélemény bizalmának elvesztése miatt az állampárt már nem tu…

5 szakasz
161 forrás

7. fejezet

3 lecke ebben a csoportban

7.1

Nemzetközi együttműködés, globális világ (EU, NATO, globalizáció)

Az európai integráció a második világháború után abból a felismerésből indult ki, hogy a nyugat-európai államok tartós békéjét, újjáépítését és gazdasági versenyképességét együttmű…

6 szakasz
130 forrás
7.2

Politikai intézmények (Alaptörvény, hatalmi ágak, választási rendszer)

Magyarország mai alkotmányos rendjének alapja az Alaptörvény, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Keletkezésének közvetlen politikai feltétele a 2010-es országgyűlési választ…

7 szakasz
163 forrás
7.3

Nemzet (határon túli magyarok, kisebbségek napjainkban)

A jelenkori nemzetiségi kérdés megértéséhez el kell különíteni az állampolgárságot, a nemzeti önazonosságot és az anyanyelvi-kulturális közösséget. Egy személy lehet egy állam polg…

6 szakasz
138 forrás