Történelem
Gyors nyitás
Belépési pontok a fontosabb leckékhez.
A reformkor jelszava „haza és haladás” volt: a nemzeti megújulást és a polgári átalakulást egyszerre akarták elérni. A korszak központi kérdése a magyar államnyelv, a jobbágyfelsza…
1848. március 15-én a márciusi ifjak a 12 pontban foglalták össze követeléseiket; ezek közé tartozott a sajtószabadság, a felelős minisztérium, az évenkénti népképviseleti országgy…
A kiegyezés nyomán 1867-ben megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia, vagyis a kétközpontú dualista állam. Magyarország és Ausztria önálló országgyűléssel és felelős kormánnyal ren…
A 20. század elején a nagyhatalmak közötti bizalmatlanságot a gyarmati, gazdasági és katonai rivalizálás mélyítette el. A Balkánon a hanyatló Oszmán Birodalom, az erősödő Szerbia,…
A Párizs környéki békék rendszerét nem általános békekongresszus, hanem a győztes hatalmak konferenciája alakította ki. A döntések súlypontja a Legfelsőbb Tanács kezében volt, és a…
Olaszországban a háború utáni csalódottság és a gazdasági válság közepette erősödött meg a fasiszta mozgalom. Mussolini feketeingesei a rend védelmezőinek mutatták magukat, majd a…
1. fejezet
3 lecke ebben a csoportban
Politika – Athéni demokrácia, Római köztársaság → egyeduralom, Hun Birodalom
Szolón Kr. e. 594-ben eltörölte az adósrabszolgaságot, a hatodosokat polgárjoggal ruházta fel, és a származás helyett a vagyont tette a hivatalviselés alapjává. Kleiszthenész Kr. e…
Ókori civilizációk öröksége (építészet, pénz, írás, jog, filozófia)
Mezopotámiában jöttek létre először fallal körülvett városok, az első államok és az első írásrendszer. A sumer eredetű ékírás a raktári nyilvántartásból nőtt ki, ezért az írás kezd…
Vallások – zsidó monoteizmus, politeizmus, kereszténység kialakulása
Az ókori keleti, görög és római vallások alapformája a politeizmus, vagyis a többistenhit volt. Az emberek sok istent tiszteltek, és az istenekhez a természet erőit, a közösségi él…
2. fejezet
6 lecke ebben a csoportban
Az iszlám világ
Mekka már Mohamed előtt vallási központ volt a Kába miatt, az arabok vallását pedig sokistenhit jellemezte. Mohamed látomásai nyomán Allah kizárólagos tiszteletét és saját prófétai…
Gazdaság, társadalom, állam (uradalom, hűbériség, rendiség, városok)
A középkori gondolkodás szerint a társadalom három csoportra tagolódott: az imádkozókra (oratores), a harcolókra (bellatores) és a dolgozókra (laboratores). A gazdálkodás alapegysé…
Egyház és kultúra Európában és Magyarországon
A középkori társadalomban az egyházi rend az első helyet foglalta el; a klerikusok elkülönültek a laikusoktól, feladatuknak pedig a társadalom üdvösségéért végzett imádságot tekint…
Magyar őstörténet és honfoglalás
A magyar őstörténet kutatásában az írott források szűkössége miatt kiemelt szerepe van a nyelvészetnek, a régészetnek, a néprajznak, az embertannak és a történeti genetikának; a ny…
A keresztény államalapítás és az Árpád-kor
Géza fejedelem felismerte, hogy a megváltozott külpolitikai helyzetben a nyugati kereszténységhez való csatlakozás növeli a fejedelmi hatalom biztonságát. 973-ban követeket küldött…
A vegyesházi királyok kora (Anjouk, Hunyadiak, Mátyás)
I. Károly a rozgonyi csata (1312) után megtörte a tartományurak hatalmát, és új, tőle függő bárói rétegre támaszkodva helyreállította a központi királyi hatalmat. A királyi jövedel…
3. fejezet
6 lecke ebben a csoportban
A földrajzi felfedezések és következményeik
Az első nagy felfedezőutak Portugáliából és Spanyolországból indultak; a portugálok Afrika partjai mentén haladtak India felé, a spanyolok nyugat felé az Atlanti-óceánon. 1494-ben…
A reformáció és a katolikus megújulás Európában és Magyarországon
A lutheri/evangélikus irányzat a pápaság és a búcsú bírálatával, a Szentírás elsődlegességével és a hitből való megigazulás hangsúlyozásával lépett fel. Luther Márton szerint a páp…
Törökellenes és rendi küzdelmek
A mohácsi csata (1526) után a király, II. Lajos meghalt, és az országban kettős királyválasztás alakult ki: az egyik oldalon Szapolyai János, a másikon I. Ferdinánd állt. A belhábo…
Erdély (etnikai helyzet, fejedelemség)
Erdély többnépű térség volt: a politikai jogok a magyarok, székelyek és szászok alkotta három rendi nemzetet illették meg, míg a románok nem rendelkeztek országgyűlési képviselette…
Magyarország a Habsburg Birodalomban (Rákóczi-szabadságharc)
A felkelést több társadalmi csoport sérelmei kapcsolták össze: a nemességet a rendi jogok csorbítása és az örökös királyságra kényszerítés, a parasztságot a magas adók, a katonai e…
A felvilágosodás (brit alkotmány, USA, francia forradalom, Mária Terézia)
John Locke szerint az ember szabadnak és egyenlőnek születik, rendelkezik élethez, szabadsághoz és vagyonhoz kapcsolódó jogokkal, az állam pedig társadalmi szerződés alapján jön lé…
4. fejezet
9 lecke ebben a csoportban
Politikai eszmék (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus)
A liberalizmus az egyén szabadságát állította középpontba. A szabadság határát csak mások szabadságának védelme jelenthette; a liberalizmus a vallási toleranciát, jogegyenlőséget,…
Az ipari forradalom első hulláma
Az első ipari forradalom Nagy-Britanniában bontakozott ki először. Ezt előkészítette a mezőgazdaság megújulása: a vetésforgó, az új növények és a takarmánytermelés bővülése javítot…
A reformkor
A reformkor jelszava „haza és haladás” volt: a nemzeti megújulást és a polgári átalakulást egyszerre akarták elérni. A korszak központi kérdése a magyar államnyelv, a jobbágyfelsza…
A forradalom és szabadságharc (1848–49)
1848. március 15-én a márciusi ifjak a 12 pontban foglalták össze követeléseiket; ezek közé tartozott a sajtószabadság, a felelős minisztérium, az évenkénti népképviseleti országgy…
Az ipari forradalom második hulláma (Mo.-on is)
A második ipari forradalom lényege az volt, hogy a tudományos kutatás-fejlesztés közvetlenül kapcsolódott az iparhoz. A korszak meghatározó területei a vegyipar, a gépipar, a közle…
A szocializmus (marxizmus, munkásmozgalom)
A 19. században sok gondolkodó fordult szembe a kapitalista berendezkedéssel, mert az ipari fejlődés nyomán a munkások helyzete romlott, miközben a társadalmi és vagyoni különbsége…
Polgári állam, nagyhatalmi törekvések, gyarmatosítás
A polgári nemzetállam alapja az alkotmányosság, a népképviselet, a felelős kormányzat és a jogegyenlőség volt; a választójog ugyan bővült, de sokáig vagyoni és műveltségi cenzus ko…
A dualizmus kora
A kiegyezés nyomán 1867-ben megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia, vagyis a kétközpontú dualista állam. Magyarország és Ausztria önálló országgyűléssel és felelős kormánnyal ren…
A nemzetiségi kérdés Magyarországon
A magyar vezető réteg a nemzetiségi kérdésben az oszthatatlan, egységes magyar politikai nemzet elvét fogadta el. Ez azt jelentette, hogy a nem magyar ajkú lakosságot nem külön pol…
5. fejezet
10 lecke ebben a csoportban
Az első világháború
A 20. század elején a nagyhatalmak közötti bizalmatlanságot a gyarmati, gazdasági és katonai rivalizálás mélyítette el. A Balkánon a hanyatló Oszmán Birodalom, az erősödő Szerbia,…
Politikai változások a háború után (Tanácsköztársaság, ellenforradalom)
Az 1918. október 31-i forradalom után Károlyi Mihály politikája a békére, a demokratizálásra és a történelmi Magyarország megőrzésére épült. A kormány a wilsoni elvekben bízott, de…
Párizs környéki békék – Trianon
A Párizs környéki békék rendszerét nem általános békekongresszus, hanem a győztes hatalmak konferenciája alakította ki. A döntések súlypontja a Legfelsőbb Tanács kezében volt, és a…
Állam, ideológia és gazdaság a két vh. között (fasizmus, nácizmus, Szovjetunió)
Olaszországban a háború utáni csalódottság és a gazdasági válság közepette erősödött meg a fasiszta mozgalom. Mussolini feketeingesei a rend védelmezőinek mutatták magukat, majd a…
Politika és gazdaság Magyarországon (1920–30-as évek, Bethlen, Gömbös)
Az 1920. március 1-jén kormányzóvá választott Horthy Miklós alatt király nélküli alkotmányos királyság jött létre. A rendszer társadalmi elfogadottságát növelte a Nagyatádi Szabó I…
Társadalom és életmód Magyarországon
A két világháború közötti Magyarország társadalma erősen tagolt volt. Az összlakosságon belül a nagybirtokosok és nagypolgárok aránya csak 0,6%, a középosztályé 18,2%, a 10–100 hol…
A második világháború
A tengelyhatalmakat Németország, Olaszország és Japán alkotta, velük szemben fokozatosan a Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezette szövetséges tábor került föl…
Magyarország a második világháborúban
Az 1941-re lezáruló revíziós lépések – Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, majd Délvidék – rövid távon sikert hoztak, de közben egyre szorosabban Németországhoz kötötték az ország…
A holokauszt Európában és Magyarországon
A nemzetiszocialista vezetés a fajelméletből és antiszemitizmusból kiindulva a keleti élettér megszerzését és Európa „megtisztítását” tűzte ki célul az „alsóbbrendűnek” minősített…
Magyarország pusztulása (1944–45, deportálások, Budapest ostroma)
Hitler a klessheimi tárgyaláson közölte Horthy Miklóssal, hogy meg fogja szállni Magyarországot; a magyar vezetés a fegyveres ellenállást reménytelennek ítélte, ezért 1944. március…
6. fejezet
6 lecke ebben a csoportban
A hidegháború kora (Korea, Kuba, Vietnam stb.)
1947-re a volt szövetségesek közötti együttműködés megszűnt, és a Truman-elv alapján az Egyesült Államok a kommunizmus feltartóztatását hirdette meg. Ezzel kialakult a kétpólusú vi…
A kétpólusú világ felbomlása (Jugoszlávia, Szovjetunió)
A szovjet tervgazdálkodás az extenzív fejlődési szakaszban még eredményeket hozott, de az intenzív fejlődés feltételei között lelassult, reformkísérletek után válságba jutott; ezt…
A kommunista diktatúra kiépítése és működése (Rákosi)
Az 1947-es kék cédulás választás, a polgári pártok szétverése és az ellenfelek kiszorítása után 1948-ban az MKP és az SZDP egyesítésével létrejött az MDP, amely megszüntette a több…
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
A sztálini diktatúra magyarországi válságát a szovjet politikai fordulat gyorsította fel: Hruscsov titkos beszéde megrendítette Sztálin és magyar hívei tekintélyét, ezért a hazai r…
A kádári diktatúra
1956. november 7-én Kádár János megérkezett Budapestre, de a tényleges hatalmat kezdetben a szovjet hadsereg gyakorolta. A társadalom többsége elutasította az új rezsimet, az ellen…
A rendszerváltoztatás Magyarországon
A rendszer válsága a nyolcvanas évek végére nyilvánvalóvá vált: a gazdasági romlás, az életszínvonal hanyatlása és a közvélemény bizalmának elvesztése miatt az állampárt már nem tu…
7. fejezet
3 lecke ebben a csoportban
Nemzetközi együttműködés, globális világ (EU, NATO, globalizáció)
Az európai együttműködés fontos jogi alapja a római szerződés (1957) és a maastrichti szerződés (1992); Magyarország 2004-ben lépett be az Európai Unióba. Az EU gazdasági működésén…
Politikai intézmények (Alaptörvény, hatalmi ágak, választási rendszer)
Az Alaptörvény hangsúlyozza a történeti alkotmány vívmányait, a Szent Korona állami folytonosságot és nemzeti egységet kifejező szerepét, nem ismeri el az 1949. évi kommunista alko…
Nemzet (határon túli magyarok, kisebbségek napjainkban)
A mai határon túli magyar közösségek létét alapvetően Trianon magyarázza: az új határok nem követték következetesen az etnikai viszonyokat, ezért jelentős magyar tömbök kerültek ki…